Az udvar tereprendezése során találtam egy halom téglatörmeléket és számos ép téglát is. Ezeket mind félretettem, hiszen igen értékes építőanyagról van szó. A téglák első ránézésre is régiek, akárcsak maga a ház. Az 1950-es évekig a téglák “kézivertek” voltak, az előre meggyúrt sarat különféle ládákba tették, megtömködték, majd a szárítóhelyen kiborították. A nap által kiszárított téglákat aztán kemencében kiégették. A második világháború előtti téglák általában nagyméretűek voltak, s gyakran tartalmaztak különféle informatív jelzéseket, bélyegeket, melyek a készítési helyre, vagy a készíttető személyére utaltak. A bélyeges tégláknak hatalmas kultusza van hazánkban, számos magángyűjtő rendelkezik jelentős téglagyűjteménnyel, s komoly katalógusok is fogantak ebben a témában. Egyes véleménynek szerint Magyarországon mintegy 4000 bélyeges téglával találkozhatunk. Ebből én is találtam néhány típust, íme.
Az egyiken felfedezhető “H V” monogramos bélyeg minden bizonnyal Hőgyész város téglaüzemére utal. A Tolna megyében található városban több téglaégető is működött, már a 19. század derekától. A másik két típuson “IL-T”, valamint “I.L. és T.” monogramos bélyeg fedezhető fel, vélhetően ugyanarra a gyártóra utalhatnak. Sajnálom a vakolatleveréstől elcsenni az időmet arra, hogy téglakatalógusokat bújjak. Abban reménykedek, hátha olvassa ezt egy szakértő és feloldja ezeket a bélyegeket. No és persze akinek hiányzik a gyűjteményéből egy ilyen tégla, annak nagyon szívesen adok!
Egy régi ház története 