Prológus

“Mintha mindig csak a múlton merengene és gyászolná a soha vissza nem térő napokat”

Ez a napló egy régi, sátoraljaújhelyi ház történetét meséli el, mely egy darabig a mától számított jövőben játszódik majd, s csak később szólhat a ház még előttem is ismeretlen, vagyis feltárásra váró, évszázados múltjáról.

Ennek a régi, romos háznak én lettem a gazdája, s elhatároztam, hogy felújítom. Most még fogalmam sincsen, hogy mindez hogyan és mikorra sikerülhet, lesz-e elegendő pénzem, időm, és erőm minderre. A történetről naplót vezetek majd, melynek remélt célja (az írásterápia jótékony hatásain túl, persze) hogy talán hasznos tapasztalatokat oszthatok meg másokkal, akik régi, romos házakat újítanak fel. A ház megvásárlásában semmilyen racionális érv nem vezérelt. Van hol laknom, s nincs befektetnivaló pénzem. Egyszerűen egész életemben vágytam egy régi, romos házra, amit felújíthatok. Amikor beléptem ebbe a hosszú évek óta elhagyatottan álló, csipkerózsika-álmát alvó épületbe, végigjártam a nyikorgó hajópadlókon, megláttam a rézkilincseit és öntöttvas falikútjait, éreztem, hogy ez az a ház. Kezdődjön hát az igaz történet.

Leave a comment

Design a site like this with WordPress.com
Get started